A hengerelt cink tartós anyag

A cink az építőiparban használt fémeket összehasonlítva, a leginkább fenntarthatóak közé tartozik.


Az építőiparban használt hengerelt cink termékek élettartama nagyon hosszú, a cink öngyógyító tulajdonságának köszönhetően. Európában számos példát találunk arra, hogy a cinktetőket 100 év folyamatos szolgálat után cserélik le.

Ennek a hosszú élettartamnak az oka most már jól ismert:

  • A natúr cinkfelület reakcióba lép a légköri oxigénnel (O2) víz (H2O) jelenlétében, és cink-hidroxidot (Zn(OH)2) hoz létre. 
  • A cink-hidroxid reakcióba lép a légköri szén-dioxiddal (CO2), ami cink-hidro-karbonátot (2ZnCO3.3Zn(OH)2), a patina fő összetevőjét hozza létre.

A szén-dioxid (CO2) természetes, megújuló légkörben való jelenléte, és a víz (H2O) jelenléte hozza létre ezt a kémiai reakciót a fém felületén. Ez 2 részből áll:

  • Az első réteg egy nagyon sűrű réteg, amely közvetlenül érintkezik a cinkkel, nem oldódik a vízben, és bázikus cink
  • karbonátból álló, szorosan kapcsolódó kristályok alkotják. Ez védi a cinket azáltal, hogy lelassítja a cink és a levegőben található oxigén közötti kölcsönhatást.

A második réteg, amely változó vastagságú, sokkal kevésbé tapadós, és nagyon porózus. Ez a réteg cink-dihidroxidból vagy oxidból áll. Ennek sokkal kisebb a szerepe, viszont hasznos, mert semlegesíti az esők savasságának és a szennyvíznek a cinkre mért hatását.

A fémes cinkfelület reakcióba lép a légköri oxigénnel (O2) víz (H2O) jelenlétében, és cink-hidroxidot (Zn(OH)2) hoz létre.

A cink-hidroxid reakcióba lép a légköri széndioxiddal (CO2), ami cink-hidroxikarbonátot (2ZnCO3.3Zn(OH)2), a patina fő összetevőjét hozza létre.

A patina egy olyan réteg, amely tömör, jól tapad, nem oldódik esővízben, és megakadályozza az oxigén és a cink közötti minden további reakciót, ellenőrizve ezzel a hengerelt cink korróziójának mértékét, alacsony szinten tartva azt.

Viszont a cink tartósságát néhány savas szennyezőanyag csökkentheti, mert megnövelik a korrózió mértékét. A fő szennyezőanyag a kén-dioxid (SO2). A kén-dioxid reakcióba lép a patinával, és cink-szulfátot (ZnSO3 + ZnSO4) hoz létre, ami vízben oldódik, és a csapadékvíz lemossa.

A kén-dioxidot gyárak, olajtüzelésű központifűtés-rendszerek és a gépjárművek termelnek. Ennek eredményeként a korrózió mértéke magasabb az urbanizált vagy iparosított területeken, mint a vidéki környezetben.

Szerencsére 1970-től a légkör SO2-vel való szennyezése jelentős környezetvédelmi problémának számít. Ezért az európai és az egyéb szabályozások szigorították a törvényeket ennek a szennyeződésnek csökkentése érdekében. Ez a SO2 koncentrációjának általános csökkentéséhez vezetett a légkörben. Még ennél is nagyobb mértékű csökkentésre került sor az olyan különösen szennyezett helyszíneken, mint a városok és ipari területek.

Ennek eredményeként a 20. század második felétől a hengerelt cink korróziójának mértéke nagymértékben csökkent.

Napjainkban a hengerelt cink korróziójának a mértéke általánosan 1(1) µm évente. A tipikus, 0,7 mm-es vastagságot és az éves 1(1) µm korróziós mértéket figyelembe véve láthatjuk, hogy a hengerelt cink élettartama több mint száz évre becsülhető. A hengerelt cink becsült élettartama az elmúlt évtizedekben megnövekedett, és az elkövetkező években további növekedés várható.

(1)"Environmental effects of zinc run-off from roofing materials of different ages as a result of atmospheric corrosion" - I.Odnevall Wallinder, P.Verbiest, C.R.Janssen and C.Leygraf – 14-ik Nemzetközi Korrózió Kongresszus, 1999. szeptember 16-október 1., Fokváros, Dél-Afrika.

További témák

A cink és az élet

A cink, mint fém hatása az élő szervezetekre

A VMZINC előnyei

A cink nem mérgező, tartós, újrahasznosítható és bőségesen rendelkezésre áll.

Kipróbált és mégis modern anyag. Tartóssága és rugalmassága folyamatosan jól bizonyít.

Gyakran ismételt kérdések

Minden, amit a cinkről és a fenntarthatóságról tudni kell.